Vajon miről álmodott annak idején háziasszonyunk, a szép pécsi lány? Hercegről fehér lovon (autón), aki magával viszi a kastélyába (a fővárosba)? Nem, semmiképpen! Szekeres Ildikónak kevésbé romantikus, ám annál határozottabb vágyai voltak. Fitnesz bajnokságokról, csillogó kupákról, nemzetközi elismerésről álmodozott, és keményen edzett, hogy mindez valósággá válhasson. Közben azért megérkezett a herceg is, Nagy György, a sikeres üzletember személyében, aki nemcsak szülővárosából csábította el a sportos szépséget, de közös életük során újabb sportágak felé is terelte.

                                                                            

A régi, budai villa átépítése kapcsolatuk első komoly vállalkozása volt, hiszen nem kis fába vágták a fejszéjüket, amikor megvásárolták az 1860-ban épült, omladozófélben lévő épületet, melyben házigazdánk meglátta az államosítás után 15 (!) lakásra szabdalt, leromlott állapotú házban az álomotthon lehetőségét. Most már csak egy profi kivitelező cégre volt szükségük – amit meg is találtak a Wallis Rt. képviseletében –, és két jó belsőépítészre, akiket Szerdahelyi László és Farkas Ágnes személyében fedeztek fel. Anyagi korlátok nem kötötték a fantáziájukat, bátran dolgozhattak a legnemesebb anyagokkal, válogathattak a legkülönlegesebb megoldások között. Igényesség és klasszikus elegancia kényelemmel párosítva – ez volt a mottó, ami végigkísérte az átalakítást, melynek során kinyíltak a terek, s visszanyerték egykori, vagy tán sosem volt pompájukat. Különlegesen szépek a metszett üveg betétes, hatalmas tolóajtók, melyeket az eredeti nyílászárók mintájára gyártattak le. A gyönyörű asztalosmunka ihlette a többi beépített bútor stílusát is, minden darab – az angolos könyvtár- és dolgozószoba berendezésétől a fényűző gardróbon át a képkeretekig – a Visegrádi Faipari vállalat műhelyében készült. Kastélyok hangulatát idézi az intarziás parketta, a könyvtár fakazettás mennyezetborítása, klasszikus kandallója, akárcsak a kristálycsillárok, a szépen redőzött, Milora függönyök vagy a barokkos gipszstukkók, rozetták.

Természetesen a klasszikus környezetbe csakis klasszikus bútorok kerülhettek, a választást azonban megkönnyítette egy kedves incidens. Néhány üzletet már végigjártak, amikor a nap végén Ildikó észrevette, hogy elveszett egy értékes gyűrűje. Végigtelefonálta azokat a helyeket, ahol aznap megfordultak – a Hacienda tulajdonosa lelkendezve újságolta, hogy megtalálták a gyűrűt. Jó tett helyébe jót várj! – a becsületesség ezúttal is elnyerte méltó jutalmát. Hiszen ezek után – néhány darabtól eltekintve – az egész ház bútorzatát tőlük vásárolták. Így a nappali kehely alakú vitrinjét is, amelyben a legkedvesebb trófeákat, kupákat, díjakat őrzik – a házaspár ugyanis aktív sportéletet él.

Mindketten curlingeznek (egy közös síelés alkalmával szerettek bele a sportágba, és Ildikó azóta a női magyar válogatott csapatkapitánya lett), és rendszeresen golfoznak. Házigazdánk országos sportlövőbajnok, és a bowling területén is szép sikereket könyvelhet el magának. S ki hinné, hogy mindemellett jut idejük még a családra is? Pedig így van, hiszen a ház 2001-ben éppen az esküvőjükre készült el, és azóta be is népesült. Az ötéves Laura és kétéves húga, Lola édesanyjuknak az edzések mellett egész napos elfoglaltságot biztosítanak. Kedvenc helyük a konyha, ami kevésbé lett komoly, mint a földszint többi része, inkább nőies és finom – világos bútoraival, kék kárpitos, romantikus fehér étkezőgarnitúrájával, melyeket a ház asszonya választott ki.

Ugyancsak lágyabb húrokat pendítettek meg a háló és a gyerekszobák megtervezése közben, hiszen a felső szint nem a reprezentáció, hanem az intim családi együttlét helyszíne. A házaspár kedvenc árnyalata, a kék határozza meg a hálószobájuk megjelenését, melyet a jókora kör alakú, bőrrel kombinált franciaágy ural. A gyerekszobákban pasztellek, fodrok, virágminták és persze a sok játék teremti meg a hamisítatlan lányszobahangulatot.

Nem véletlenül jutott eszembe a házban az amerikai film – és happy end – hasonlat. Ugye, mintha a Dallas irigyelt enteriőrjei elevenednének meg itt, de a sorozatban felbukkanó konfliktusok, drámák nélkül. Úgy tűnik, hogy a magyar üzletemberek jobban igazgatják életüket, mint a filmbéli olajmágnások...