Négyszeres megújulás, négyszeres programmennyiség: A Budapesti Történeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum, a Magyar Nemzeti Galéria és az Országos Széchenyi Könyvtár közös, egymásra épülő programokkal szórakoztatja a kultúrára éhező közönséget.

Első virtuális állomásunk az Országos Széchenyi Könyvtár, ahol március 14. és június 15. között a Csillag a holló árnyékában kiállítást láthatjuk, mely a 600 éve született Vitéz Jánost röpíti el hozzánk, illetve vele jön a magyarországi humanizmus kezdete is. A kiállítás célja, hogy felrajzolja az ország teljes könyvkultúráját a korai humanizmus hátterében.

Vitéz János fontos motorja volt a magyarországi "nagy" reneszánsznak: irodalmár, diplomata, mecénás, könyvgyűjtő, főpap és az itáliai kulturális változások egyik fő közvetítője. A kiállításból megtudjuk, mit olvasott, milyen könyveket gyűjtött, miket írt a margóra olvasás közben, és mi kötötte ahhoz a híres Hess Andráshoz, aki 1472-ben felállította Budán hazánk első nyomdáját.

A Könyvtár a kicsikre is gondolt, interaktív gyerekfoglalkozásokat szervez a Csillag a holló árnyékában kiállításhoz kötődően. Kéthetente, vasárnapról vasárnapra egyre több titkot tudhatnak meg a reneszánsz művészetről. Többek között azt, hogy hogyan készültek Mátyás király korában a könyvek, hogyan működött a festékkeverés és mik az iniciálék titkai. Ráadásul itt nemcsak a mindent a szemnek de a mindent a kéznek is érvényesül, a gyerekek kipróbálhatják az írnokok, festők munkáját.

A kiállítást sikerült igazi ereklyének minősülő kódexekkel, könyvekkel fűszerezni, így szerencsére nem csak a művészettörténészek és kutatók kóstolhatják meg a kultúra eme különlegességét. Láthatjuk azon kalandos sorsú Livius-köteteket, amik először térnek vissza Magyarországra azóta, hogy a Vitézt követő esztergomi érsek, Beckensloer ellopta, és Salzburgba vitte őket. Ezen kívül megcsodálhatjuk az első Magyarországon nyomtatott könyvet, a Cronica Hungarorumot is, amely a már említett Hess András nyomdájában készült.

A Jókai-kódex 1440 tájékáról

A második állomásra érkeztünk, a helyszín a Budapesti Történeti Múzeum. Itt március 19. és június 30. között a királyi udvart, tehát Mátyás szűkebb környezetét fedezhetjük fel. A Mátyás, a király - Hagyomány és megújulás a magyar királyi udvarban 1458-1490 című kiállításnak csak a neve ilyen hosszú és monoton. Nem kell tehát megijedni, további érdekességek várnak ránk.

Egykori valós helyszínén, a Budai Várban festmények és szobrok mellett ötvöstárgyak és miseruhák, díszes kódexek és fegyverek, oklevelek és díszesen faragott kőemlékek idézik fel az uralkodó és környezete életmódját. Utoljára 25 éve volt Mátyás-kiállítás - akkor a Magyar Nemzeti Galériában, s most a Budapesti Történeti Múzeum látványos, modern technikai eszközöket is felvonultató tárlatota megmutatja a múzeumokban az elmúlt negyed évszázadban történt változásokat is. A történelmi vonal mellett abszolút ott a személyes szál is; a kiállítás az udvart minden szögből bemutatja. Megismerjük a portréknak köszönhetően a királyt és a királynét, illetve az udvar fontosabb alakjait. Beleláthatunk a királyi udvar költségvetésébe, ami a pompa és a harcok finanszírozásához elengedhetetlen volt. A királyi udvar, az ünnepségek, és a haditábor is megelevenedik. Hétköznapoktól a harctérig, mindent láthatunk majd.

A Budapesti Történeti Múzeum látványos, modern technikai eszközöket is felvonultató tárlatot tervez, amely megmutatja, hogy a múzeumokban az elmúlt negyed évszázadban milyen változások mentek végbe. Az itteni meglepetés az Ausztriából egyenesen Pestre érkező hat festett fapajzs: ezeket - a legenda szerint - a Fekete Sereg Bécs visszafoglalásakor zsákmányolta.

Vitéz Jánoson keresztül is megismerhetjük a királyt és a királynét

Beszállás, jön a harmadik megálló. Leginkább a nőknek és szépet kedvelőknek kedvez az Iparművészeti Múzeum kiállítása március 25. és június 30. között. A kíváncsi nézelődők Beatrix királyné hozományába nyerhetnek betekintést. A majolikaművészet szeretetét Beatrix hozta magával Itáliából, ahol akkoriban a majolika kelendő luxuscikknek számított. Mátyás király annyira megkedvelt e gyönyörű portékát, hogy a Budai várban műhelyt létesített, minél több van belőle, annál jobb alapon.

Az Iparművészeti Múzeum nagyszabású nemzetközi kiállítás keretén belül bemutatja luxusipar kiemelt műfaját, a majolikaművészetet. A luxuskerámia megismertetésén felül a fő cél a magyar királyi udvarban megjelenő majolika tárgyak eredetének alapos vizsgálata. Az újdonság itt sem maradhat el, a nagyközönség először tekintheti meg a felbecsülhetetlen értékű Corvin tálak fennmaradt darabjait. A Mátyás és Beatrix címerével díszített tálak közül hármat láthatunk majd, szerencsére üvegburában, így véletlenül sem tudjuk összetörni őket.

Végállomás következik, leszállás a Magyar Nemzeti Galériánál, ahol a március 28-án nyíló kiállítás átöleli a gótikától a barokkig terjedő magyarországi művészetet. Itthon először látható reneszánsz műtárgyak, restaurált táblaképek és erődrajzok tekinthetők meg. Akit vonzanak a liturgikus tárgyak, azokat örvendezteti meg igazán a 4X a Reneszánsz utolsó állomása. A már régóta nem látható kincsek a Galéria raktárában porosodtak, a pókháló és sötétség fogságából szabaduló képek most újra régi pompájukban ragyoghatnak. A prófétákon a Szent Katalin-képeken át sok érdekességet láthatunk. Az itteni élvezetet a restaurátorok lenyűgöző munkája adja, akiknek köszönhetően az újjászületett képek öröméneke tölti be a termeket.