Az eleinte alig 20 családot számláló település az írásokban először 1322-1337-ben szerepel.

A XVII.században több birtokosa is volt, ebben az időben épültek a legrégebbi kúriák, például a Baán-, a Jankovich-, a Voxith Horvát-ház. A Jankovich-kúriában működött a falu régi iskolája még a XX. század első évtizedében is.

A települést 1837-ben a Kubinyi Ferenc által felfedezett ősmaradvány-lelőhely tette nemzetközi hírűvé. A látványosság a község keleti határa mentén elterülő Ipolytarnóci Természetvédelmi Területen helyezkedik el.

Másfél évszázados tudományos vizsgálat eredményeként 1986-ban geológiai tanösvény nyílt meg itt, amely világviszonylatban is páratlan jelentőségű leleteket őriz: egy ősi vulkáni katasztrófa által elpusztított trópusi dzsungel gazdag élővilágának maradványait.

A terület az ország földtani örökségének gyöngyszeme. Túrahálózata a geológiai tanösvényhez illeszkedő kőzetparki és biológiai tanösvényekből épül fel. A kialakított útvonalat az Európa Tanács 1995-ben diplomával tüntette ki, s óta az összeurópai természeti örökséghez tartozik.

Séta - vissza az időben

A Borókás-árok geológiai tanösvényén mintegy 800 méteres út tehető meg a történelem előtti múltban. Az ösvény elején a 24-23 millió évvel ezelőtt lerakódott tengeri üledékek tárulnak fel. A parti öblözet vizében a cápafogas réteget a tenger járása halmozta fel. Az ösvény középső szakaszának kibúvásait már a 21-20 millió éves szárazföldi rétegek uralják. Az ősfelszínen - főként az itató- és gázlóhelyeken - páratlan értékű őséletnyomok maradtak hátra. Az ősvilág folyóvize mentén kanyargó ösvény feltárásainál 11 állatfaj több mint 3 ezer lábnyomát sikerült azonosítani, de az ősorrszarvúak, a párosujjú patások, a ragadozók és madarak lábnyomai mellett hullámfodrok, pihenés- és csúszásnyomok, esőcseppek maradványai is az iszapba kövültek.

A látnivalók nagy része a szabad természetben figyelhető meg, de vannak úgynevezett megállóhelyek. A nagycsarnokban a különböző ősállatok nyomainak helyét egy világító térkép szemlélteti. A hátteret Muray R. őséletképe uralja. A legújabb, folyamatban lévő feltárások belső terét ideiglenes, faszerkezetű épület védi.

A természetvédelmi terület fogadóépületétől a geológiai tanösvény bejáratáig terjedő mintegy 700 méteres útszakasz kőzetparki ösvénynek is tekinthető. Minden egyes lépés mintegy 15 ezer évvel visz közelebb a 20 millió éves rétegekhez. Az idő kerekét visszapörgető sétához a kövek felírásai és kőzetminták, tanúkövek nyújtanak segítséget.