– Lakást kerestünk, és többek között a Ráday utcában is nézelődtünk. Eredetileg kisebb alapterületűre vágytunk, de a helyszín láttán különös nosztalgia fogott el bennünket. Ugyanis pár éve már laktunk a Ráday utcában, néhány házzal arrébb, és szinte ugyanilyen volt néhai otthonunk mind a házbeli elhelyezkedését, mind pedig a belső elrendezését tekintve. Így meglehetősen furcsa érzés fogott el, hogy már jártam itt. Érdekes volt…
A teljes felújításban az eddigi tapasztalatok és a véletlenek egybeesése is közrejátszott. Utólag mintha könyvből olvasott történet lett volna az egész.
– Amikor hazaértünk, azon vettem észre magam, hogy fejben már tervezgetem is, mit lehetne a lakással kezdeni, milyen stílusban és milyen változtatásokkal lehetne felújítani. Valamiért az jutott eszembe, hogy egy mexikói stílusú konyha milyen jól illene ide. Nosza, fel az internetre, ahol találtam is két könyvet, ami a fenti stílusról szól. Nyomban megrendeltem. Ezeket a látványos oldalakat nézegetve állt össze a konyha és az előszoba végleges képe „innen is, onnan is egy jó ötlet”-alapon. Persze végeredményként, saját szánk íze szerint alakítva mégiscsak más lett, és talán a mexikói vonal már csak hangulatában fedezhető fel benne…


A bontott tégla falburkolat és a boltív már Anitáék előző lakásában is kedvelt elem volt, szinte „tradíciónak” számított. Most mégis egy véletlen szülte a rusztikus nappali látványát.
– Eredetileg bontott téglát akartunk hozatni és újrarakatni belőle a szoba falait és boltíveit. Ám amikor kiszedték az ajtókat és felettük véletlenül leomlott egy kis darab vakolat, láttuk, hogy milyen szépen rakott régi téglás boltív bújik meg alatta. Nos, innen jött az ötlet, hogy a régit hagyjuk meg, csak óvatosan verjük le róla a meszelt réteget. Ez a technika pedig már átszállt a főfalra is, ahol a réteg lebontása után egy gyönyörű, előre kialakított boltívre leltünk. Egykor a két szomszédos lakás egybenyitásának a lehetőségét építették ki ily módon. A falból kiálló polcocskák kényszermegoldások, ugyanis volt olyan eredeti tégla a falban, amit az elfeketedett színe miatt kiszedtünk és a helyüket kiálló téglákkal pótoltuk. Prímán lehet kütyüket pakolni rájuk.


A különleges burkolatokkal való kísérlet nem állt meg a szobáknál, beszivárgott a mellékhelyiségekbe is.
– A fürdőszoba burkolatának ötlete szintén nem új dolog nálunk, mivel előző lakásunkban is kőburkolatot használtunk csempe helyett. Tapasztalatból mondom, hogy nagyon jól tisztítható! Míg eddig a nagyalakú, sárgás és bordós színű ürömi laposkövet kedveltük, ezúttal a szépen felrakott mediterrán kőhulladékba szerettünk bele. Magát a fürdőszoba elrendezését – a fal mögötti, dobogóba beépített kádat – egy fénykép inspirálta, amit ezúttal is továbbfejlesztettünk, hogy az itteni adottságoknak megfeleljen.
A domináns felületek és színek közé kedvenc bútorstílusaikból válogattak. Gond nélkül mixelték a rusztikus parasztbútort az egzotikus darabokkal. Közéjük találó textíliák és dísztárgyak kerültek.
– A bútorok egyrészt az Aura Home boltjából származnak, másrészt pedig egy kerecsendi asztalosműhelyből, ahol régi parasztbútorok restaurálásával is foglalkoznak, de a bútor bármely munkafázisban megvehető. Így történt, hogy a padra, tálalóra és a komódra natúr állapotában szert tehettem és azt kedvemre festegethettem. A falon lévő képeket, a házi áldást és az utcatáblát a konyhabútorból megmaradt fenyődeszkákból nyertük. Ezekre is egyenként, kézzel festettem az antikolt alapot és a virágokat.
Anita még kedvenc padját festegetné aprólékos munkával, ha azóta nem kezdtek volna egy új építkezésbe párjával. Téglákkal, kövekkel, sok jó könyvvel és még több saját ötlettel felszerelkezve. Meg sok-sok mókusecsettel…