Ahol angyalok fogadnak

1904-ben a budapesti Stáhly utcai ingatlan tulajdonosának, Jelinek Frigyes bútorkereskedőnek a megbízásából Fodor Gyula építész készített tervet a három emeletes polgári lakóház építésére. A kapun belépve kívülről is sejthető nyugalom fogad bennünket, csendben elindulunk a napjainkra sokat megélt lépcsők fokain. A harmadik emeleti lakás halljába sejtelmes fény árad a lépcsőház kerek, kerubot ábrázoló ólomüveg világítóablakából. Az innen nyíló világos, 36 négyzetméteres nagyszalon – ma nappali – aranymetszésben áll a hallal, a kétoldalt elhelyezkedő kisebb szobák a szalon térhatását hangsúlyozzák. Itt él Józsa Judit.

A barokk asztal és a neobarokk székek, a székely balladákat megjelenítő porcelán tányérok társaságában jólesik megpihenni

Józsa Judit a műtermében tölti a legtöbb időt. A polcokon eddigi kiállításainak darabjai sorakoznak

A kerámiaszobrász az erdélyi nagyközségben, Korondon nevelkedett. Ortopéd sebésznek készült, így nem meglepő, hogy egészségügyi szakközépiskolát végzett. De az embert a végzete nem kerüli el. Hogy mi volt ez Judit esetében? Józsáék a leghíresebb erdélyi keramikus dinasztia. Édesapja, Józsa János Európa-szerte ismert, sokoldalú művész. Édesanyja immár negyven éve díszíti a kerámiatárgyakat. Vendéglátónk együtt nevelkedett a mesterséggel, a családi házban sajátította el mindazt, ami a korondi agyagművességhez, a hagyományos kerámia ornamentikájához tartozik. – Arra tanítottak, hogy a hagyományokat ápolni, és nem elfelejteni kell, óvjuk népünk gazdag forma- és mintakincsét. Épp ezért őrzök otthonomban megannyi családi ereklyét, barátoktól kapott kincseket, régiségboltokban rám köszönő tárgyakat – vallja a művész. Bár a korondi fazekasmesterséget és a porcelánfestést is megtanulta, szívéhez mégis a domborművek, a szobrok állnak a legközelebb. – Az, hogy térbeli látásom három dimenzióban kiteljesedik, nagyobb kihívást jelent, és én kedvelem a kihívásokat. Judit tiszta szívvel és tiszta forrásból töltekezve – immáron művészettörténészként is – igyekszik hűen megőrizni az utókor számára azokat a kincseket, amelyeket eleink ránk hagytak.

A kézi csomózású, erdélyi szőnyeg dekoratív társa a neobarokk jellegű szekrénykének, amely a számítógépet rejti

De vissza a végzethez! Ahogyan Márai Sándor, ő is hisz abban, hogy a tehetség, az értelem, a műveltség mind-mind kevés ahhoz, hogy valaki művész legyen. Ehhez szükség van a végzetre, s ezt az emberi elme, erő vagy szándék nem befolyásolhatja. Az élet pedig úgy hozta, hogy 1994-ben Magyarországra költözött. Persze erős gyökerekkel lehetetlen a szakadás.

A hálószobában natúr árnyalatok dominálnak, mintegy körülölelve a szemet gyönyörködtető kincseket

Józsa Judit nyitott szemmel és érzékekkel kereste otthonát. – Túl azon az elementáris érzésen, ami az első alkalommal kerített hatalmába – a hazaérkezés békés, ugyanakkor ujjongó élményén –, a lakás kiválasztásában a tágas belső terek játszottak döntő szerepet.

Az üvegpolcra helyezett tengeri kincsek mindegyik darabja hibátlan, fajtájának legszebb példánya

A belépőt Gabriel és Szent-Mihály arkangyalok fogadják a hallban, vigyázó tekintetük végigkíséri a látogatót. Egy lebontott görög katolikus templomból származnak. A nappaliban először a puha, versailles-i motívumos gyapjú szőnyeget pillantjuk meg, amelynek lágy tónusai és az ülőgarnitúra semleges színei önzetlenül hagyják érvényesülni a bárpult feletti, kiállításokon kapott rózsák szárított színpompáját. A nappaliban Judit több alkotásában gyönyörködhetünk. A fekete oszlopon Anyaország-Magyarország című kompozíciója került kiemelt helyre. Háziasszonyunk gyűjtőszenvedélyéről pohárgyűjteménye ékes darabjai árulkodnak. És bár a nagyközönség édesapja korondi kerámiáit ismeri leginkább, Judit otthonában az iparművészeti alkotásai – finom porcelán kávéscsészék, paraszt-meisseni tálalókészlet, habán stílusú étkészlet, székely balladákat megörökítő tányérok – idézik a szülői házat, a szülőhazát.


A háló bejáratával szemben Bordi András marosvásárhelyi művész zsákvászonra készített krétarajzai fogadnak bennünket, amelyek Tiziano Égi és Földi szerelmét ábrázolják. A hálószobában natúr és mályva árnyalatok dominálnak, körülölelve a szemet gyönyörködtető kincseket: a Szűzanyát és Jézust ábrázoló, 19. század eleji klasszicista szobrokat, Judit gyűjteményének barokkos darabjait, a kis puttókat és a fa laparanyozott éjjeli lámpákat. Apró csodák ejtik rabul a tekintetet: picinyke tűgobelin, az alatta pihenő, szecessziós finomságú Léda a hattyúval, egy kicsinyke brüsszeli csipke, a római Trevi-kút egy apró részlete, szenteltvíz-tartók, Petrás Mária finom vonalú keresztje. Mindezeket koronázza az ágy felett látható, kézi csomózású szőnyeg, s egy kereszt az Ecseriről. A háló rubinüveg burás rokokó lámpája csodás módon megmaradt épségben. Párja a nappaliban egy erdélyi kúriából való öntöttvas csillár, valamikor régen még petróleummal világított.
Az egykor úri szoba ma műterem, sarkában az éppen működő kemence, a korongpadon a honfoglaló magyarok szobrai. Fölöttük Judit gyűjteményének kedvenc darabjai, a 15–17. századi erdélyi kályhacsempeszemek – néhány újabb darabbal kiegészítve. A műteremből visszanézve szembeötlenek az ajtónyílások eredeti, fából készült reneszánsz, illetve barokk stukkói.
A fürdőszoba homok-bézs árnyalata Judit kedvenc színvilágát idézi. A burkolat kiválasztásánál – a műtermi funkció miatt is – házigazdánk a magas hőfokon égetett, mázas lapok mellett döntött. A kád formája sem véletlen, hiszen a kagylógyűjteménynek helyet adó polcok kannelúrázott korinthoszi oszlopai igényelték a kissé régies formát. Ezt a hangulatot tükrözik a csaptelepek is. A fürdőszoba – praktikus okok miatt – a műteremből és a hallból is megközelíthető.
A fotózás végeztével újra a hallban vagyunk. Jólesik a tea a nagymamától örökölt parasztlámpa fénye alatt, a barokk asztalkánál. Látnivaló itt is van bőven: a falon a székely balladákat megjelenítő porcelán tányérok, rajzok, plakettek, csíksomlyói panorámát ábrázoló fénykép…

Nem véletlen, hogy amikor átléptük a lakás küszöbét, rögvest otthon éreztük magunkat. Szobáról szobára járva sugárzik a vendégre Judit lelkének, szívének minden melege.

Névjegy
Bajnok Tímea lakberendező
A Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskola diplomájával a zsebében lett a fürdőszoba-felszerelések, padló- és falburkolatok szerelmese. Ez a felfedezés erősítette meg benne a lakberendezői iskola elvégzésének gondolatát. A kereskedelmi és az alkotói véna eme szerencsés találkozásából olyan értékesítési és művészi koncepció született, amely új fényben mutatja be a lakberendezés folyamatát. Egyre több megrendelő igényli ugyanis azt a fajta segítséget, amellyel megteremthető a színek és formák összhangja, megfelelő színvonalú használhatóság és minőség mellett. Ezért készülnek minden esetben egyedi tervek, és ezért van az a különös figyelem, amellyel az országban kapható termékek közül a legmegfelelőbbet ajánlják a megrendelőknek. Így lesz a fürdőszoba a mindennapi újjászületés, feltöltődés színtere.